VÁLL A vállat (vállövet) számos ízület alkotja, ebből hétköznapi életben a felkarcsont (humerus) és a lapocka (scapula) közötti ízületet értjük. A felkart (kezünket) azonban csak a kulcscsont (calvicula) köti csontosan a törzsünkhöz. A felkarcsont az un. glenohumeralis ízülettel rögzül a lapockához, a lapocka csúcshoz (acromion) rögzül a kulcscsont fej, az az acromioclavicularis (AC) ízület. Végül a kulcscsont másik vége rögzül a szegycsonthoz (sternum) a steroclavicularis (SC) ízülettel.
A váll igen mozgékony, de ezért "instabilitással fizet", azaz nagymértékben függ a fájdalommentes mozgás a stabilizáló izmok épségétől és lágyrészek (különösen a tok) tágulékonyságától.
A vállban a felkarcsont fejét az un. rotator köpeny izomzat tartja helyben, a vápával szemben. Ha az izmok nem tartják tónusukat (pl. ájuláskor), vagy sérüléskor a váll könnyen kiugorhat, ficamodhat.
A váll nagyon érzékeny a sérülésre, gyulladásra. A fájdalom okozta kímélet akár hónapokra, de akár egy évre is összetapaszthatja a tág tok harmónika-szerű lemezeit, így vezetve a befagyott váll állapothoz (frozen shoulder). Ekkor a mozgásterjedelem (pl. a kar emelése) jelentősen beszűkül legkisebb mozdulat is fájdalmas. Ezért nagyon fontos a hatékony utókezelés és a gyulladás minimalizálása.
*A szövegben a magyar név mellett zárójelben a latin elnevezést találják, míg a
számok a képeken jelölt részre utalnak. A lapon található
információk tájékoztató jellegűek. Minden esetben konzultáljon kezelőorvosával!
|