BOKA
Bokahúzódás vagy bokatörés?????
Gyakori panasz a baleseti és ortopédiai szakrendelésen a sport vagy
sima 'félrelépés' következtében kialakuló jelentős bokafájdalom és
duzzanat.
Törésre van gyanú, ha azonnal bedagad, erős és azonnali a fájdalom, minimálisan vagy egyáltalán nem tudjuk terhelni. Ilyenkor mindenképpen indokolt a szakorvosi vizsgálat és a rtg., mert "szétjárhatjuk" terheléssel a bokaporcot.
Akinél először fordul elő komolyabb rándulás, sokkal óvatosabb a
terheléssel, bebiceg az ambulanciára. Olyanok, akiknek 'gyenge', 'laza'
a bokája, hajlamosok arra, hogy már kisebb inzultusra is kiforduljon a
bokájuk. Sokan elfogadják sorsukat.
A fájdalom lehet olyan intenzív, hogy azonnal orvoshoz viszi a Beteget,
de sokak csak a későbbiekben jelentkező duzzanat és járásnehezítettség
esetén jelentkezik az ambulancián.
A bokaízület stabilitását, mint minden nagy ízületben, két alkotó adja.
Az egyik: a passzív elemek, a csontok, az ízületi tok és szalagok csak
részben képesek stabilizálni az ízületet. A legtöbb ízületben az aktív stabilizátorok, az izmok 'fogják' meg kóros túlmozgásokat.
A stabilizáló szalagok komoly sérülése után szükség lehet műtétre,
gipszrögzítésre, de ezt a modernebb szemlélet szerint egyre ritkábban
végzik. A szalag ugyanis meggyógyul, beheged, és fontosabb a mozgás,
mozgatás, ne merevedjen el az ízület.
A bokaficam esetén, ha a rtg. törést nem mutat, és boka instabilitás
sem alakul ki a nagyfokú szalagsérülés miatt akutan, akkor a
rehabilitáció a legfontosabb. Azaz, meg kell erősíteni a stabilizáló 'izomkengyelt'. Nem elég csak megerősíteni, meg kell 'tanítani' a bokaizmokat, hogy gyorsan (gyorsabban) rántsák vissza a bokát az alaphelyzetbe, mielőtt kimegy.
*A szövegben a magyar név mellett zárójelben a latin elnevezést találják, míg a
számok a képeken jelölt részre utalnak. A lapon található
információk tájékoztató jellegűek. Minden esetben konzultáljon kezelőorvosával!
|